Kapornaky Gyula: Szalafő

"Faboronás régi házak
múló idővel csatáznak.
Szél cibálja zsúp fedelük,
míg az idő száll felettük.
Ez a falu hét szerből állt,
és föléjük sok bagoly szállt.
Huhogtak mint, vad sárkányok,
űzték őket a sámánok.
Itt kötik az öblös vékát,
benn tartják az édes tésztát,
"kópicok" is itt készülnek,
télen "kástuban" csücsülnek,
tele vannak apró maggal:
kölessel és hajdinával.
Itt ered a "Szala" -patak,
dombhajlatán lassan halad,
kicsi csermely, nincs benne kő,
Zalában már folyóvá nő.
Két szerből egy kútra jártak:
estefelé fiúk, lányok,
csókolóztak, ölelkeztek, -
itt születtek hű szerelmek!"

Támogatóink

Vörös Netti az Őrség dalos madara

Vörös Netti élete

Forján Kálmánné sz. Vörös Eszter

Vörös Netti

1901-ben született Szalafőn. Sokoldalú tehetsége, tudása, derűs egyénisége látogatóinak sokaságát ejtette bámulatba.
Netti néni (ezen a néven ismerte mindenki) mindenhez kiválóan értett, amire egy falusi gazdaságban szükség volt. Sütött, főzött, szőtt, font, kézimunkázott, varrt, és folyvást énekelt.

Vörös Netti

Zenei tehetségét valószínüleg asztalos nagyapjától örökölte, aki zenéhez értő ember volt, és citerát készített unokájának. Netti néni ezzel kísérte magát a teaesteken, a tollfosztóban, a tökmagköpesztőben.

Az 1960-as évektől országosan is ismertté vált. Vikár László népzenei kutató Netti néninél szállt meg és tanácsot kért tőle, kitől gyűjthetne őrségi népdalokat. Ő az egyik rokonához küldte, aki azt mondta a meglepett népdalgyűjtőnek: Maga aztán jó helyre "pakolt", mert a Vörös Nettinél senki sem tud több nótát az Őrségben! Vikár László aztán többször felkereste és 1961-ben magnófelvételt készített a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató csoportja számára.

Avas Kálmánné 1980. március 22-én megjelent írása:

Az Őrség dalosmadara

A hosszú tél után, egy enyhe kora tavaszi napon, március 14-én elindultam Szalafőre, adatgyűjtésre. Szalafő a legszebb, legjellegzetesebb őrségi szeres település.

Bővebben...