Kapornaky Gyula: Szalafő

"Faboronás régi házak
múló idővel csatáznak.
Szél cibálja zsúp fedelük,
míg az idő száll felettük.
Ez a falu hét szerből állt,
és föléjük sok bagoly szállt.
Huhogtak mint, vad sárkányok,
űzték őket a sámánok.
Itt kötik az öblös vékát,
benn tartják az édes tésztát,
"kópicok" is itt készülnek,
télen "kástuban" csücsülnek,
tele vannak apró maggal:
kölessel és hajdinával.
Itt ered a "Szala" -patak,
dombhajlatán lassan halad,
kicsi csermely, nincs benne kő,
Zalában már folyóvá nő.
Két szerből egy kútra jártak:
estefelé fiúk, lányok,
csókolóztak, ölelkeztek, -
itt születtek hű szerelmek!"

Támogatóink

Vörös Netti az Őrség dalos madara

Vörös Netti éneke

Házunk előtt terebélyës nyárfa

Házunk előtt terebélyës nyárfa

Szalafő, 1968.
Gyűjtő:
Békefi Antal


 

Az ének szövege:

 

Házunk előtt terebélyës nyárfa, földre hajlik az ága. 

Rászállott ëgy sárgalábu madár, bus gerlice a párja.
Bus gerlice csak azt turbékolja, hogy árva vagyok, az is maradok,
Körüljártam a kerék nagy világot, szeretőt nem találok.

Barna kislány jászos levelet ir,
ráborul asztalára.
Kérdi tőle a jó édësanyja:
– Mi bajod édës lányom?
– Në kérdëzze édësanyám,
nékëm mi bajom, nékëm mi bajom,
Tizennyolcas baka a szeretőm,
éjjel nappal siratom.